• Imrédy-kormány.
  
  
• Revíziós törekvés a külpolitika meghatározó irányvonala.
  
  
• 1938-tól a közelgő háborús konfliktus lehetőségével számolva a kormány minden eddiginél nagyobb hadseregfejlesztésbe kezd (győri program).
  
  
• 1938. aug. Magyarország elutasítja a Szlovákia elleni katonai támadást, Hitler ezért ekkor csak a Szudétaföldet csatolja a birodalomhoz (müncheni egyezmény).
  
  
• 1938. okt., magyar-szlovák tárgyalások a határrendezésről kudarcba fulladnak (ezért nagyhatalmi döntés követi a müncheni szerződés értelmében).
  
  
• 1938. nov. 2. 1. bécsi döntés (Csallóköz, Kassa, Ungvár, Munkács és környéke Magyarországhoz csatolása kb. 80%-a magyar nemzetiségű a lakosságnak), nyilvánvalóvá válik, hogy további revízióhoz a német segítség szükséges.
  
  
• Volksbund szervezetek működési engedélyt kapnak, csatlakozási óhaj Antikomintern Paktumhoz.
  
  
• Teleki-kormány (1939. márc.-tól) külpolitikai cél: Magyarország távoltartása a háborútól, revíziós törekvések kiteljesítése.
  
  
• 1939. márc. 15-18. Kárpátalja elfoglalása (itt élők nagyrész rutén és szlovák nemzetiségűek), stratégiailag fontos: közvetlen határ Lengyelországgal.
  
  
• Teleki nem támogatja a lengyelek elleni német támadást, Lengyelország veresége után megnyitja a magyar határt a lengyel menekültek előtt.
  
  
• Hitler Romániával kapcsolatos álláspontjának megváltozása után lehetőség nyílik Erdély megszerzésére, tárgyalások megszakadása után ismét nemzetközi (olasz-német) döntés.
  
  
• 1940. aug. 30. 2. bécsi döntés (Székelyföld és É-Erdély visszacsatolása 52 % magyar, 38% román, 10% német nemzetiségű).
  
  
• USA és Anglia megkérdőjelezi 2. bécsi döntés jogosságát.
  
  
• Németországnak hatalmas engedmények: III. zsidótörvény, növelik az élelmiszerexportot, német csapatok átvonulása, Szálasi szabadlábra helyezése.
  
  
• 1940. nov. 20. Csatlakozás a háromhatalmi egyezményhez (semlegességi politika vége).
  
  
• 1940. dec. 12. Magyar-jugoszláv "örökbarátsági szerződés" aláírása.
  
  
• 1941. márc. németellenes jugoszláv politikai fordulat miatt Hitler elhatározza lerohanását (olasz, magyar, bolgár segítségre számít).
  
  
  
  
• 1941. ápr. 3. Teleki Pál öngyilkossága.
  
  
• 1941. ápr. 11. Magyar támadás Jugoszlávia ellen, gyors győzelem után Magyarország megkapja Bácskát, baranyai háromszöget, Muraközt (39% magyar,
  19% német, 16% szerb nemzetiségű).
  
  
• Magyarország ezzel ismét soknemzetiségű országgá vált, gazdasági gyarapodás nem ált arányban a területivel.
  
  
• Jugoszlávia elleni támadás még nem jelentette a világháborúba kapcsolódást (Nagyhatalmak nem üzentek ekkor még hadat).
  
  
• A magyar politikai élet véleménye megoszlik a Szovjetunió elleni támadásba való bekapcsolódásról (németek sem kérik a magyar részvételt).
  
  
• Kassa 1941. jún. 26-i szovjet (?) bombázása (később kiderült provokáció volt) magával vonja a Magyarország hadba lépését a Szovjetunió ellen.
  
  
• 1941. dec. 7-én (hosszas várakozás után, számítva a magyar csapatkivonásokra) érkezik meg az angol hadüzenet.
  
  
• 1941. dec. 12. Magyarország kezdeményezi a hadüzenetet USA-ellen.
  
  
• 1941. III. zsidótörvény bevezetése (zsidók és nem zsidók közötti házasság és nemi kapcsolat tilos, fajgyalázásnak minősül), 1942. IV. zsidótörvény megtiltja a zsidóknak a földvásárlást, és a meglévők eladására kötelezi őket, munkaszolgálat bevezetése a zsidóknak (nem kaphatnak fegyvert, így védekezni sem tudnak támadás esetén).
  
  
• 1942. márc. Kállay-kormány.
  
  
• 1942. jan. Magyarország a németek megsegítésére 200 000 fős hadsereget (2. Magyar hadsereg) küld a keleti frontra (magyar hadsereg felszereltsége katasztrofálisan rossz).
  
  
• 1943. jan. szovjet támadás katasztrofális vereséget mér Voronyezsnél (Don mente) a 2. magyar hadseregre.
  
  
  
  
• A lakosság hangulatát a gazdasági helyzet romlása is befolyásolta a háború ellen (élelmiszer- jegyrendszer bevezetése, infláció a mezőgazdasági termékek és az ipari termelés nagy része Németországba vándorol).
  
  
• 1943. Kállay előzetes fegyverszüneti tárgyalásba kezd az angol-amerikai diplomatákkal (szövetséges feltételek: szövetségesek megjelenése után Németország ellen fordul, addig is csökkenteni kell a Németországnak nyújtott segítséget, magyar feltételek: a revízió során megszerzett területeket nem adja vissza) a franciaországi partraszállási terv miatt meghiúsul, magyar kormányzati körök szovjetellenessége miatt Sztálinnal nem hajlandók tárgyalni.
  
  
• 1944. márc. 18. Hitler-Horthy találkozó Klessheimben (Horthy csak hosszas tárgyalások után hajlandó beleegyezni Magyarország megszállásába.)
  
  
• 1944. márc. 19. Sztójay-kormány kinevezése, szélsőjobboldal bekerülése a kormányba, országot lényegében Veesenmayer a német teljhatalmú biztos vezeti.
  
  
• Intézkedések: felszólítottak minden baloldali, polgári és ellenzéki pártot, államapparátusban és a hadseregben személycserék, újságok betiltása, könyvégetés, nyersanyagok és élelmiszerek ellenszolgáltatás nélküli Németországba szállítása, újabb hadosztályokat küldenek a frontra, számos zsidóellenes intézkedés (sárga csillag viselése, földtulajdon megtiltása, deportálások megindulása, ezeknek Horthy júliusi erélyes fellépése vetett véget).
  
  
• Válaszul a megszállásra angol-amerikai bombázás indul Magyarország ellen.
  
  
• 1944. aug. 23. Romániai fordulat után kormányváltás Magyarországon: Lakatos Géza miniszterelnök vezetésével (enyhítik zsidóellenes intézkedéseket, politikai foglyok szabadon engedése, de a fegyverszüneti tárgyalásokat halogatják).
  
  
• 1944. okt. 11. Moszkvában Faragho Gábor aláírja a fegyverszüneti egyezményt (Magyarország kiüríti a megszerzett területeket, beszünteti a szovjet csapatok elleni hadműveleteket, hadat üzen Németországnak).
  
  
• Szovjet csapatok már magyar területen harcolnak (Szeged elfoglalása, Tiszán átkelés, Debrecen mellett a háború egyik legnagyobb tankcsatáját vívják).
  
  
• Horthy nem készíti kellően elő a kiugrási kísérletet, nem tájékoztatja kellően a hadsereget és a közvéleményt.
  
  
• 1944. Horthy okt. 15-i rádióbeszéde a kiugrásról (fia elrablásával zsarolva németek visszavonatják a kiugrási kísérletet, hadsereget nem tájékoztatják az átállásról).
  
  
• 1944. márc. 16. Szálasi-kormány megalakulása, Horthy lemondása (Szálasit a megüresedett kormányfői posztra "nemzetvezetői" címmel nevezik ki).
  
  
• Intézkedések: totális mozgósítás, újabb élelmiszer szállítmányok indulnak Berlinbe, csökkentik a fejadagokat, zsidóság újabb szisztematikus megsemmisítési kísérlete, terror tombolása.
  
  
• 1944. karácsonyára bezárul az ostromgyűrű Budapest körül, Szálasiék a Dunántúlra menekülnek.
  
  
• Egyházi vezetők kérése ellenére Szálasi nem adja át Budapestet harc nélkül (hatalmas véráldozat a főváros ostroma és felszabadítása).
  
  
• 1945. febr. 13. szabadul fel Budapest.
  
  
• 1945. márc. összeomlik a németek utolsó nagyobb dunántúli offenzívája.
  
  
• 1945. áprilisára felszabadul egész Magyarország.
  
  
• Szálasi és sok polgári személy, akik a szovjet hadseregtől rettegett, elhagyja Magyarországot.

Háború magyarországi mérlege

• A háború utolsó részében Magyarország hadszíntérré vált, ennek következtében is nagy a pusztulás.
  
  
• Német csapatok és Szálasiék az ország vagyonának egy jó részét kiszállítják.
  
  
• Benyomuló szovjet és román csapatok rekvirálása.
  
  
• A nemzeti vagyon mintegy 40%-a pusztul el (ezzel hazánk az egyik legsúlyosabb háborús károkat elszenvedő országgá vált).
  
  
• Az ország lakosságának kb. 7%-a (900 000 ember) halt meg a háborúban, ebből kb. 350 000 a katonák és kb. 500 000 a zsidók száma (ennél nagyobb arányú emberveszteséget csak Lengyelország és a Szovjetunió és közel ennyit Németország szenvedett).

Háborúellenes erők

• 1941. okt. 6. Batthyány-örökmécsesnél megemlékezés.
  
  
• 1941. Népszava karácsonyi száma (Szakasits, Kállai, Szekfű, Bajcsy-Zsilinszky, Darvas cikkei).
  
  
• A németellenesség és a különbéke megkötése tartja össze ezeket a különböző ideológiai csoportokat.
  
  
• 1942. febr. Magyar Történelmi Emlékbizottság megalakulása.
  
  
• 1943. febr. magyar Nemzeti Társaskör megalakulása (Bethlen István körül, konzervatív nagypolgári és arisztokrata személyek).
  
  
• Az ellenállás felélénkülése miatt a kormányzat erélyes ellenakciókba kezd a baloldali erők ellen.
  
  
• 1942-43. nyara balatonszárszói találkozók, népi írók és értelmiségiek a "harmadik utas" megoldásról tanácskoznak.
  
  
• 1943. máj. kommunista párt feloszlatja önmagát és Békepárt néven alakul újjá (egyik vezetője: Kádár János).
  
  
• Nyugat-európai fegyveres földalatti mozgalmakhoz vagy a lengyel és jugoszláv partizánmozgalmakéhoz hasonló ellenállás a német megszállás után sem bontakozott ki hazánkban.
  
  
• 1944. máj. Magyar Front megalakulása (szociáldemokraták, kisgazdák, Békepárt, paraszt pártiak).
  
  
• 1944. nov. 9. Megalakul a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága (Bajcsy-Zsilinszky Endre vezetésével) fegyveres felkelést terveznek a nyilasok ellen (árulás miatt elfogják és a vezetőket halálra ítélik).
  

Érdekességek

• Magyarország a két bécsi döntést követően ujjongott. Az Erdélybe bevonuló csapatokat virágeső fogadta. Horthy Miklós az "országgyarapító" népszerűsége ezekben a hónapokban érte el csúcspontját, a kormánypárt is ekkor kapta a legtöbb voksost (73%). Az ország eufórikus hangulatára mi sem jellemzőbb, mint hogy az öngyilkosságok száma 1938-ról 1939-re 10%-kal esett vissza és a háborús években is igen alacsony maradt.
  
  
• Bárdossy László 1941. Dec. 12-én közölte az USA budapesti nagykövetével a hadüzeneti szándékot. Lépésé Roosevelt nem vette komolyan, s csak hónapokkal később terjesztette a Kongresszus elé. Az olasz külügyminiszter Ciano szerint a State Department illetékes tisztviselője és a washingtoni magyar ügyvivő között a hadüzenetet követő napokban a következő - nyilvánvalóan soha el nem hangzott, viszont a helyzet abszurditását tükröző és a budapesti ellenzéki körökben terjesztett - párbeszéd zajlott le:
  
  - Magyarország ugye köztársaság?
  - Nem uram, királyság.
  - Akkor van királyuk?
  - Nincs, tengernagyunk van.
  - Akkor van flottájuk?
  - Nincs, mivel nincs tengerünk.
  - Van valamilyen követelésük?
  - Igen.
  - Amerikával szemben?
  - Nem.
  - Angliával szemben?
  - Nem.
  - Oroszországgal szemben?
  - Nem.
  - Hát akkor kivel szemben van követelésük?
  - Romániával szemben.
  - Akkor Romániának is hadat fognak üzenni?
  - Nem, uram. Szövetségesek vagyunk.
  
  
• A megkülönböztető rendelkezések ellenére a magyar zsidók élete 1944-ig nem volt közvetlen veszélyben. Magyarországon semmiféle pogromra attrocitásra nem került sor, ellentétben Romániával, Jugoszláviával, Szlovákiával, ahonnan deportálásuk is már 1942-ben megkezdődött. Ezen okok miatt kb. 100 000 zsidó menekült a környező országokból Magyarországra.
  
  
• Magyarország német megszállása után a legkülönbözőbb társadalmi rétegek és érdekcsoportok vezetőit tartóztatta le a Gestapo hazánkban a rendőrség segítségével. Peyer Károly (szoc. dem.), Chorin Ferenc, Goldberger Leó, gr. Sigray Antal, gr. Apponyi György került börtönbe. Bethlen István vidéki rokonainál keresett menedéket, Kállay Miklós pedig a török követségen kért menedékjogot.